Típus:
Ártól:
Település:
Árig:
Állapot:
Azonosító:
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Nagykanizsa, Cserfői hegy, zártkert
Nagykanizsa, Cserfői hegy, zártkert - Zártkerti ingatlan olcsón eladó Nagykanizsán.
2.200.000 Ft.
Zala megyében, Nagykanizsa Vajda cserfő zártkerti ingatlan eladó. www.dashaus.hu
Nagykanizsa, Bajcsa, családi ház
Nagykanizsa, Bajcsa, családi ház - Ház Bajcsán Nagykanizsa eladó téglaépítésü
6.500.000 Ft.
Zala megyében, Nagykanizsa Bajcsán családi ház olcsón eladó. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, telek
Zalaegerszeg, Landorhegy, telek - Eladó telek Zalaegerszegen Landorhegyen. www.dashaus.hu
6.499.000 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszegen a Landorhegy fölött Kereset részen, jól megközelíthető helyen, közművesített telek eladó! www.dashaus.hu
Letenye, ipari ingatlan
Letenye, ipari ingatlan - Zala megyében eladó Letenyén ipari ingatlan
9.900.000 Ft.
Zala megyében Letenyén ipari ingatlan eladó Autópálya közelében. www.dashaus.hu
Galambok, ipari ingatlan
Galambok, ipari ingatlan - Galambokon ipari létesítmény eladó.
34.900.000 Ft.
Zala megyében, Nagykanizsa közelében Galambokon ipari léteíitmény családi házzal kedvező áron eladó.

Gazdaság-ingatlan. MNB: a fővárosi lakáspiacon emelkedett a túlértékeltség kockázata

2018.11.15 20:43
Az első fél évben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat...

Gazdaság-ingatlan 
MNB: a fővárosi lakáspiacon emelkedett a túlértékeltség kockázata 

Az első fél évben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi lakáspiaci jelentésében.

    Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány csütörtöki bemutatásakor elmondta: Budapesten az előzetes számítások szerint a harmadik negyedévben 5,9 százalékkal nőttek a lakásárak, ami 23,9 százalékos éves növekedési ütemet jelent. Idén a reál lakásárak 11,5 százalékkal, nominálisan 15,2 százalékkal emelkedhetnek országosan. 
    A lakáspiacon újra nyílik az árolló, a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az áremelkedés, míg a községekben lassulás volt tapasztalható a június végi adatokat a 2017. évvégiekkel összevetve. Budapesten 15,6 százalékról 20,2 százalékra, a városokban pedig 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt a dinamika, míg a községekben 16,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött éves szinten. A négyzetméterárak a községekben a budapesti átlag 20 százalékára estek a tavalyi 25 százalékhoz képest.
    A fővárosi lakáspiaci folyamatokat még szorosabban figyelemmel kell kísérni az MNB szerint. Országos szinten a makrofundamentumokkal alátámasztott egyensúlyi árszinthez képest még 10 százalékos eltérés van lefelé, Budapesten viszont a növekvő árak 7 százalékos túlértékelést mutatnak. A főosztályvezető megjegyezte ugyanakkor, a hitelezés területén nem látnak Budapesten a kockázatosság felé való elmozdulást, nem vált kifeszítettebbé a lakáshitelezés. 
    Az új lakáshitelek volumene közel 40 százalékkal nőtt a második negyedévben, a fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalék volt, a tranzakciók 46 százalékához kötődik már hitelfelvétel. Érezhető annak hatása, hogy az MNB az adósságfék szabályokkal a hosszú fix kamatozás felé tereli a lakosságot. 
    A hitelből történő vásárlás lehetősége ugyanakkor a jelentés szerint romlott 2018-ban, egy átlagos, két átlagkeresettel rendelkező háztartás számára kevésbé elérhetővé vált az átlagos ingatlan hitelből történő megvásárlása, mert az átlagkereset emelkedése nem tudta ellensúlyozni az ingatlanárak emelkedésének hatását. 
    A lakások árához képest egyre több évnyi átlagkereset szükséges a vásárláshoz: egy tipikus 65 négyzetméteres használt lakás teljes árának kifizetéséhez idén országosan 5,4 (2017-ben 5,2), Budapesten 8,9 (8,2) évnyi átlagkereset kell, míg az új lakáshoz országosan 9,4 (2017-ben 9), Budapesten 10,7 (10) évnyi.
    A 4,3 milliós lakásállomány 0,36 százaléka újul meg éves szinten, ami nagyon alacsony (Ausztriában 1,4, Lengyelországban 1,3, Szlovákiában 0,9, Csehországban 0,6 százalék a megújulási arány). Az alacsony megújulás oka az építőipar relatíve alacsony hatékonysága, a kapacitáshiány és az üres lakások növekvő aránya lehet. 
    A lakáspiaci szereplők szerint a lakásépítések fellendülésének akadálya az építőipar alacsony termelékenysége: az építőipari dolgozók egy főre eső hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, nincsenek érdekeltté téve abban, hogy többet termeljenek, amin a teljesítménybérek és a bértarifa rendszer bevezetésével lehetne segíteni. Úgy vélik, a kivitelezési munkákat gyorsítaná, ha "házgyárakban" készült előregyártott elemekből építkeznének. 
    Az új lakások átadása 2019-ben tetőzhet, Budapesten - az áfadöntés előtti tervek szerint - jövőre közel 16 ezer új lakást adnak át, 2020-tól viszont visszaeshet az újlakás kínálat (Budapesten 3 ezerre). Idén az áfával kapcsolatos bizonytalanságok miatt csökkent a kiadott építési engedélyek száma, a második negyedévi 18 ezer új engedély 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a harmadik negyedévi 8600 pedig megegyezik az egy évvel korábbival. 
    A főosztályvezető felhívta a figyelmet: az új átadások felfutása nem emeli effektíve a kínálatot, mert mintegy 70 százalékukat előértékesítették. Kitért arra is, hogy a fővárosban építés alatt álló új lakások 60 százaléka csúszik időben, több átadás áttolódhat 2019-ről 2020-ra. 
    Az adásvételek száma bővült, június végén az egy évre visszatekintő egy éves tranzakciószám elérte a 168 ezret, ami éves szinten 5,8 százalékos bővülést jelent. A lakáspiaci szakértők szerint Budapesten korlátlan mennyiségű kereslet érzékelhető, a fővárosban nincs eladhatatlan lakás.  
    A jelentés szerint a folyamatos áremelkedés ellenére a megvalósult tranzakciókban az átlagos ár csökkent 2018 első fél évében, aminek magyarázata az, hogy egyre inkább az olcsóbb, sok esetben rosszabb minőségű lakások cserélnek gazdát. 
    A hirdetési adatok elemzése alapján megállapították, hogy míg korábban az el nem kelt lakások esetében az ár csökkentése volt jellemző, 2018 harmadik negyedévére az eladók 5 százaléka legalább 9 százalékkal emelte a hirdetés során az irányárat. Míg korábban átlagosan 5-6 százalékos alkut lehetett elérni a piacon, az elmúlt negyedévekben folyamatosan szűkült a mértéke, most 2 százalék körül van. Megjelent a piacon a licit is, a tranzakciók 5 százalékánál a meghirdetettnél magasabb áron értékesítették az ingatlant.

Forrás: mti.hu


2018.11.15 20:43

x
Ajánlom ismerősömnek:
Én nevem:
Ismerősöm neve:
Én e-mail címem:
Ismerősöm e-mail címe:
Egyéb megjegyzés:

Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. A Weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.