Típus:
Ártól:
Település:
Árig:
Állapot:
Azonosító:
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház - Eladó Ikerház Zalaegerszeg Landorhegyen - www.dashaus.hu
11.999.999 Ft.
Panellakás helyett kertes Ingatlan? Zalaegerszeg Landorhegy téglaépítésű, Zártkerti Ikerház, gazdasági épület, egyik fele eladó Zala megye. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan - Eladó ingatlan Zalaegerszeg. www.dashaus.hu
88.999.999 Ft.
Zala megyében Zalaegerszeg, belváros kétszintes téglaépítésű épület (műhely, udvar és garázs), közművesített területen eladó. Jó lehet Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatói, Irodai célra. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
24.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg belvárosában, NAPPALI+2 HÁLÓSZOBÁS, TÁGAS, EGYEDI FŰTÉSES, JÓ beosztású, világos, napfényes, ERKÉLYES, felújítandó társasházi lakás eladó SZIGETELT HÁZBAN. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu

Ingatlan megszerzésének öt legfontosabb feltétele.

2010.10.27 20:54
Ingatlan megszerzésének öt legfontosabb feltétele.Ingatlan tulajdonjogát csak a jogszabályok által meghatározott valamennyi feltétel teljesítése mellett lehet megszerezni.Öt pontban próbáltam meg összefoglalni ezeket a feltételeket, amelyek részleteit a kapcsolódó egyéb leírásokban találhatók meg...

Ingatlan megszerzésének öt legfontosabb feltétele

Írta: Dr. Jámbor Attila

Ingatlan tulajdonjogát csak a jogszabályok által meghatározott valamennyi feltétel teljesítése mellett lehet megszerezni. Öt pontban próbáltam meg összefoglalni ezeket a feltételeket, amelyek részleteit a kapcsolódó egyéb leírásokban találhatók meg.

1) Szerződés

Az mindenki számára egyértelmű, hogy valamilyen szerződést kell kötni, és azt teljesíteni kell. Ha tehát például az adásvételi szerződés érvényes volt és a vételárat is kifizettük, akkor a miénk lesz a lakás. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű.

Természetesen nincs szerződésre szükség például a törvényes öröklés vagy az elbirtoklás - illetve egyéb eredeti tulajdonszerzés - esetében.

2) Tulajdonszerzési korlátok

Nagyon fontos figyelni a tulajdonszerzési jogszabályi előírásokra, amelyek kötelező formai vagy tartalmi elemeket határoznak meg, vagy éppen a tulajdonszerzést bizonyos személyek vagy feltételek mellett kizárják. Adott esetben akár egy hatóság hozzájárulását is be kell szereznünk, ha meg akarjuk venni például egy kiskorú ingatlanát. Ezeket a jogszabályi előírásokat részletesen megismerhetjük a vonatkozó részekben.

3) Épület és földterület jogi egysége

Ha egy földterületen épület áll - ugyanazon a helyrajzi számon - és mindkettőnek ugyanaz a tulajdonosa, akkor az épületet csak a földterülettel együtt lehet megvásárolni.

Az építkezőt csak két esetben illeti meg az épület tulajdonjoga:

a) Törvény írja elő

A ráépítés meghatározott eseteiben fordulhat elő, hogy az épület tulajdonjogát nem az építtető szerzi meg.

b) A földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik

A szerződést írásban kell megkötni, a szóbeli érvénytelen. A feleknek szükségképpen meg kell állapodniuk az épület alatt lévő földterület földhasználati jogáról is.
Az épület és a földrészlet tulajdonjoga az ilyen szerződés esetében is csak építkezéssel válhat szét. Arra nincs jogi lehetőség, hogy az ingatlan tulajdonosa külön eladja a földterületet és az épületet, ha mindkettőnek ő a tulajdonosa.

A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg [1959. évi IV. tv. 97. §].

4) Jogcím

Az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) meghatározott jogcím is szükséges. Tehát nem választhatunk akármilyen jogcímet, csak olyat amelyet a Ptk. szabályoz, ezek pedig - egyebek mellett - az alábbiak:

Eredeti tulajdonszerzés
Származékos tulajdonszerzés
Hatósági határozat
Átruházás
Bírósági határozat
Öröklés
Hatósági árverés
Növedék
Elbirtoklás
Beépítés
Kisajátítás
Ráépítés

Eredeti tulajdonszerzés: Nem az előző tulajdonostól szerezzük meg a tulajdonjogot, a tulajdonjog az előző tulajdonsorra tekintet nélkül jött létre.

Származékos tulajdonszerzés: A tulajdonszerzés az előző tulajdonjogon alapszik, az előző tulajdonostól szerezzük meg.

Értelemszerűen a fentiek közül nem lehet korlátlanul „választani”, például bírósági határozatot nem hozhatunk, illetve a magánszemélyek nem jogosultak kisajátítani sem.

5) Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés

Az érvényes és teljesített, a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés (pl. adásvételi, csere vagy ajándékozási) mellett a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni, ennek elmaradása főszabály szerint azt jelenti, hogy nem történik a tulajdonos személyében változás [1959. évi IV. tv. 97. §; 1997. évi CXLI. tv. 3. §].

Kivételesen, és csak bizonyos tulajdonszerzési jogcímek esetén fordulhat elő, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is keletkezhet tulajdonjog. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzései például:
- hatósági határozat,
- elbirtoklás,
- ráépítés,
- öröklés,
- élettársi vagyonközösség,
- házastársi vagyonközösség.

A Ptk. kizárólag az elbirtoklás esetében mondja ki, hogy az elbirtokló a be nem jegyzett tulajdonjogára nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerzett jogot [1959. évi IV. tv. 121. §]. Ettől függetlenül a többi ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjog esetében a jogosultnak a lehető leghamarabb kérnie kell a tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, mert problémát okozhat, ha valaki jóhiszeműen az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonostól szerzi meg az ingatlant.

Fontos: Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett vevője tulajdonjogra nem hivatkozhat azzal szemben, akinek javára a bejegyzett tulajdonos ellen indított végrehajtási eljárásban követelése kielégítése végett a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Példa: Az EBH2001. 518. által érintett esetben felperes 1997. szeptember 2-án kelt szerződéssel megvásárolta a perbeli tanyás szőlőművelési ágú ingatlan M. A.-né nevén álló 2/3 tulajdoni illetőségét 300 000 forint vételárért. A felperes a vételárat az eladó részére megfizette, egyidejűleg az ingatlant birtokba vette. A szerződés földhivatalhoz történő benyújtására csak 1998. augusztus 17-én került sor. Az alperes jogelődje végrehajtási eljárást indított M. A.-né adóssal szemben és megkeresése alapján az adós ingatlan illetőségére a Kecskeméti Körzeti Földhivatal - 1998. augusztus 3. napján - 1 140 318 forint és járulékai erejéig a végrehajtási jogot bejegyezte.

A felperes keresetében az ingatlanilletőségnek a foglalás alól való feloldását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy mivel a végrehajtási jog bejegyzéséig a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, a felperes a végrehajtás alá vont ingatlanhányadnak a foglalás alóli feloldását tulajdonjogára alapítottan nem kérheti. Ugyanis az adásvételi szerződéssel való tulajdon átruházásnak - amely nem eredeti szerzés - feltétele a konstitutív hatályú ingatlan-nyilvántartási bejegyzés [Ptk. 117. § (3) bekezdés]. E nélkül az ingatlan vevője tulajdonjogra nem hivatkozhat azzal szemben, akinek javára a bejegyzett tulajdonos ellen indított végrehajtási eljárásban követelése kielégítése végett a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A szerződés megkötése önmagában nem engedményezi a tulajdonjog megszerzését, és a vevő arra sem hivatkozhat, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos (lásd: EBH2001. 518.).

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1997. évi CXLI. tv.;

forrás: epitesjog.hu

Hirdetések:


Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszegen

Ingatlan Zalaegerszeg


Lakáshitel, szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön, hitelkiváltás

Hitel Zalaegerszeg

 

 


2010.10.27 20:54

Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. A Weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.