Típus:
Ártól:
Település:
Árig:
Állapot:
Azonosító:
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
24.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg belvárosában, NAPPALI+2 HÁLÓSZOBÁS, TÁGAS, EGYEDI FŰTÉSES, JÓ beosztású, világos, napfényes, ERKÉLYES, felújítandó társasházi lakás eladó SZIGETELT HÁZBAN. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu

Szokjunk hozzá lakásaink új árához?

2013.05.18 10:18
Szokjunk hozzá lakásaink új árához? Lakástulajdonosok százezrei tapasztalták meg az elmúlt négy-öt évben, hogy mekkorát képesek zuhanni a lakásárak rövid időn belül. Az árak esése azonban nem minden szegmenst érintett azonos mértékben, ahogy várhatóan a lassan beinduló növekedés sem fog...

Szokjunk hozzá lakásaink új árához?

Lakástulajdonosok százezrei tapasztalták meg az elmúlt négy-öt évben, hogy mekkorát képesek zuhanni a lakásárak rövid időn belül. Az árak esése azonban nem minden szegmenst érintett azonos mértékben, ahogy várhatóan a lassan beinduló növekedés sem fog. De mikor és mitől lesz itt árnövekedés és növekvő kereslet a lakáspiacon?

2012 végeztével immáron hat éve (2007-től) hallgatja a magyar lakosság és annak lakástulajdonnal rendelkező része, hogy reál értelemben (vagyis fogyasztói árindexszel deflálva) csökken az ingatlanok értéke, és négy éve (2009-től) már azt is, hogy nominális értelemben is ugyanez a helyzet, vagyis a hazai lakások átlagos eladási ára is folyamatos visszaesésben van. Elemzők, szakértők, vérmérséklettől függően, de kincstári optimizmus jelleggel már 2009 vége óta hosszú stagnálásról, lassú és keserves növekedésről beszélnek, ám ezen pozitív szemléletű jóslatok beválásának egyelőre híre-hamva sincs. A kormány egy-egy, a lakáspiac élénkítésének szándékával időről időre odavetett morzsája okán ugyan újra felharsognak az átmeneti örömódák, ám egy-két hónap hatástalan várakozás után elhalkul a piac, és kezdődik az újabb csodavárás.

Érték és ár

Hosszú beszélgetéseket lehetne folytatni a két fogalom lakáspiaci értelmezéséről. Egy lakásnak minden esetben van/lehet használati, érzelmi és/vagy presztízs értéke egyaránt. Aktuális ára azonban mindig csak egy van, éppen az, amin adott pillanatban megtörténik a lakás adásvétele. Ameddig nincs szó adásvételről, addig csak elméleti a lakásunk árával kapcsolatos minden feltételezés. A mai viszonyok között szinte biztosan jóval kevesebbet ér, mint azt szeretnénk. Az árakkal és értékekkel kapcsolatos összefüggést azonban érdemes mélyebben is megvizsgálni, hiszen a lakáspiac elég heterogén, nem minden lakás ugyanolyan. A különböző alpiacokon, a különböző szegmensekben egymástól teljesen eltérő ármozgásokkal is találkozhattunk az elmúlt években. Az egyes lakásoknál pedig a természeti és épített környezet, valamint az egyéb szubjektív szempontok azok, amik a végső árat befolyásolják, teljesen eltérve akár az általános, átlagos piaci tendenciáktól. Lehet az akár rózsadombi villalakás, akár külvárosi panellakás. Jó példa erre a kiváló minőségű, jó elhelyezkedésű kis és közepes méretű budai és pesti belvárosi lakások, amelyekből korlátozott mennyiség található a piacon, illetve az országos átlagnál jobban prosperáló váro­saink, mint Győr vagy Kecskemét lakáspiacai, ahol a fizetőképes kereslet igényei sokszor meghaladják a minőségi kínálatot. A kérdés azonban az, hogy mitől nőhetnének a jövőben az árak?

Se hitel, se bizalom

A dolgok azonban viszonylag egyszerű módon függnek össze a lakáspiacon is. A kereslet, valamint az elérhető hitelek és lakásvásárlási ösztönzők együttese hajtja az árakat, az árak emelkedésével pedig egyre több vállalkozó hajlandó fejleszteni a várható profit reményében, ami optimális esetben (sajnos hazánkban vannak rossz példák is) a lakásállomány minőségének javulásához vezet. Az áremelkedéshez szükséges feltételek közül azonban jelenleg csak eggyel rendelkezik a piac, a kereslettel, ám ez is csak elméleti, hiszen a szintén évek óta tartó tranzakciószám-visszaesés - 2007-ben még 191 ezer eladott lakást regisztrált a KSH, 2012-ben csupán 73 ezret - jól mutatja, hogy mennyivel is szűkült a lakáspiac. Az árak növekedését leginkább visszafogó tényező, ami egyben a legnagyobb félelmet és bizonytalanságot is kiváltó piaci elem, a hitel. Vagyis leginkább a hitel hiánya és a lakásvásárlásokon belül a hitelek arányának visszaszorulása. Sokaknak, akik ma azért vannak felháborodva, mert a lakásuk ára akár milliókkal is csökkent, és hibáztatják - sokszor jogosan - a bankokat, hogy ezt a helyzetet ők idézték elő gátlástalan üzletpolitikájukkal, érdemes végiggondolniuk, hogy a mostanában csak ördögtől való dologként emlegetett hitel és hitelezés beindulása nélkül vajon honnan lenne a leendő vevőknek pénzük arra, hogy a mai áraknál magasabb összegeket fizessenek egy lakásért. Azok a lakáspiaci árak, amelyeket oly sokan visszasírnak, pont azért alakulhattak ki, mert sokszor gondolkodás nélkül öntötték a hitelt a bankok a lakosságnak a vásárláshoz.

A grafikonokon is jól látható, milyen mértékben esett vissza a tranzakciók mintegy 97 százalékát adó használt lakásokhoz felhasznált hitelek aránya. Míg 2008-ban a teljes vételárnak 37, tavaly már csak 15 százalékát teremtették elő hitelből a vevők. Az új építésű lakásoknál - a 2012-ben eladott 73 400 lakás közül összesen 2200 volt új lakás - a felhasznált hitel aránya nem mutat jelentős visszaesést, sőt, a 2011-es szinthez képest újra növekedés tapasztalható, ám ebben a szektorban ez hagyományosnak mondható.

Ugyan a reklámok szerint az ország egyre jobban teljesít, a bérből és fizetésből élő emberek reáljövedelme nem növekedett olyan mértékben, hogy a hitelezés beszűkülése miatt a rendszerből kiesett milliárdokat pótolni tudják. Így talán nem megalapozatlan azt feltételezni, hogy - leszámítva a már említett szegmenseket - az erőteljesebb hitelezés beindulása, a hitelfelvételhez alapvetően szükséges jövőbe vetett bizalom maradéktalan helyreállítása nélkül továbbra is csak álmodozhatunk arról, hogy lakásunk árnövekedése akár csak az inflációt is képes lesz követni. Azonban a válság megtanította a lakosságot arra, hogy a hitelt mindenkinek úgy kell kezelnie, mint ahogyan azt az alkohollal kapcsolatos kampányokban halljuk, "fogyassza felelősséggel".

Ditróy Gergely

Forrás: resourceinfo.hu

 

 

 


2013.05.18 10:18

Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. A Weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.