Zártkertek zárva

Régebben, ha a háznál lévő konyhakert kicsinek bizonyult, a falusi családok túlnyomó többsége zártkertben termelte meg a szükséges élelmiszerek egy részét. A zártkert fogalma 1955–59 között jelent meg a magyar kormányrendeletekben, amikor a kertszerűen művelt kisparcellás területeket különválasztották a nagyüzemi területektől. Tudatos kialakításuk csak később, egy 1967-es törvény megszületése után kezdődött el. A zártkert, melyet a törvény a község külterületének számító, nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített részeként határozott meg, gyorsan elterjedt a köztudatban.

Kialakításukkal az állam, az államosítás és a téeszesítés által előidézett tulajdonosi és termesztési bizonytalanságot kívánta felszámolni. A falusi emberek így újra földtulajdonhoz juthattak, és azt rendszeresen művelhették. Aztán az 1994. évi, a termőföldről szóló törvény értelmében megszűnt a zártkert, mint területfelhasználási kategória, ám a probléma megmaradt. A zártkerti területeknek külterületi számozást kellett volna kapniuk, csakhogy a rendkívül felaprózott zártkerti földrészletek átvezetésére a földhivatalok többségében nem volt kapacitás. 2002 óta ismét külön kategóriaként tartják nyilván a kertes mezőgazdasági területeket. Az ország területén ma megközelítően kétszázezer hektárt tesz ki az egykori zártkertes terület. Itt továbbra is szántók, szőlőültetvények és kertek vannak. De milyen állapotban?
A Békés megyei Körösladányban például a zártkerteknek jócskán egyharmada elhanyagolt, ezeket senki sem műveli. Kardos Lajos a Széchenyi utcában lakik, ő három kertet is művel, de jól meg kell gondolnia, hogy azokban mit termeszt.
Két éve még konyhakerti növényeket vetett, csakhogy a termés felét-háromnegyedét ellopták. Azóta kalászos gabona és kukorica kerül a földbe, ezeket be tudja takarítani. A kilencvenes évek feléig kertcsősz vigyázta a területet, őt az önkormányzat foglalkoztatta. A kerttulajdonosok pedig az önkormányzatnak fizettek hozzájárulást az őrzésért. Ezt a rendszert kellene visszaállítani a lopások megakadályozására, és a tettesek elítéléséhez a mostaninál jóval szigorúbb törvényekre is szükség lenne.
Kardos Lajos szerint a tulajdonosok a kilencvenes évek végén kezdték elhanyagolni a zártkerteket. Az idősek már nehezen boldogulnak a megművelésükkel, a fiatalok meg nem szeretnek kapálni. Aki még megművelné, annak a lopások veszik el a kedvét a munkától. A tolvajok miatt egyre többen kalászos gabonát és kukoricát vetnek, de különösebb haszon ebben sincs, hiszen sokba kerül a szántás, a vetés, a műtrágyázás. Egyébként eladni sem könnyű a kerteket, parlagon hagyni meg nem szabad.
Baji Ferenc jegyző arról tájékoztatott, hogy tíz évvel ezelőtt megkísérelték a mezőőri szolgálat felélesztését, de a földtulajdonosok nem voltak hajlandóak hozzájárulást fizetni. A tulajdonosok kötelesek gondozni a kertet. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül meg kell művelniük, hanem tisztán, gazmentesen kell tartaniuk. Meglátása szerint Magyarországról egyre inkább eltűnik a kertkultúra, mert a fiatalok már nem kötődnek annyira a földhöz. Megjegyezte, hogy ez nem csak körösladányi jelenség.

Molnár Lajos

forrás: szabadfold.hu

Hirdetések:

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszegen

Ingatlan Zalaegerszeg

Lakáshitel, szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön, hitelkiváltás

Hitel Zalaegerszeg